A légzésfunkció javítása

A légzés az összes jógatechnikában és -gyakorlatban fontos szerepet játszik. Különböző felmérések azt mutatják, hogy a legtöbb embernek felszínes, úgyis mondhatjuk „túl lapos” a légzése. Ezáltal nem kielégítő a szervezet oxigénellátása, romlik az anyagcserefunkció, ami nagymértékben rontja a közérzet.

A jóga lazítótechnikái, valamint test- és légzőgyakorlatai révén tudatossá válik és természetes módon elmélyül a légzési folyamat. Rendszeres gyakorlással fokozatosan elhagyjuk helytelen légzési szokásainkat és légzésünk elmélyültté, nyugodttá és lazává válik. Ezáltal nemcsak jobb testi és lelki egészségre tehetünk szert, hanem szervezetünk ellenálló képessége és életerőnk is jelentősen javul.

A légzésmódunk nem csupán testi közérzetünket befolyásolja, hanem érzelmeinket és lelki harmóniánkat is. Stresszhelyzetben, izgalmi állapotban, félelem esetén a légzés felszínes és szapora, míg ellazult állapotban mély és lassú. A légzés tudatos és szándékos elmélyítésével stresszhelyzetben visszanyerhetjük belső egyensúlyunkat. A nyugodt légzés segítségével megtanulhatjuk könnyedebben kezelni a magánéletbeli és szakmai gondokat, kihívásokat, ami kedvezően befolyásolja testi és lelki stabilitásunkat.

A „Jóga a mindennapi életben” rendszer gyakorlatsora nemcsak arra jó, hogy az embert rászoktassa az egészségesebb légzésre, hanem arra is, hogy segítsen a légúti megbetegedésben, többek között asztmában vagy krónikus hörghurutban szenvedőknek, és enyhítse panaszaikat.

Az asztmánál különösen nagy jelentősége van a lelki szempontoknak. Lazítás, légzőgyakorlatok és életmódváltás révén gyógyulás, de legalábbis javulás érhető el.

Szív- és keringési betegségek

A jógagyakorlatok egyik legfontosabb célja kiiktatni azokat a kockázati tényezőket, amelyek szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak. Jellemző példaként említhető a helytelen táplálkozás, a stressz és a mozgáshiány. A szintenként egymásra épülő, könnyűtestgyakorlatok stabilizálják a vérkeringést, erősítik az érrendszert, gazdaságossá teszik a szív működését. A speciális légzőgyakorlatok javítják a szervezet oxigénfelvevő és szén- dioxid- leadó képességét, ezáltal fokozatosan helyreáll az oxigénellátás természetes egyensúlya. A lazítógyakorlatok segítségével az ember testi, lelki és szellemi nyugalomra tesz szert.

A szív- és keringési rendszer működési zavarai valóságos népbetegséggé váltak, a statisztikai felmérések szerint a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma világszerte emelkedik. A „Jóga a mindennapi életben” rendszer test-, légző- és lazítógyakorlatai ezért ehhez a problémakörhöz is illeszkednek.

Dr. Jarmila Motajova, a pozsonyi egyetem docens asszonya tudományos tanulmányt készített a jógagyakorlatok szívbetegek rehabilitációjánál történő alkalmazásáról, és ennek keretében öt éven keresztül dolgozott egy pácienscsoporttal, amely célirányosan a „Jóga a mindennapi életben” rendszer gyakorlatait végezte. A csoport tagjait rendszeresen vizsgálták. A mérési eredmények (légzési és pulzusfrekvencia, vérnyomás és egyéb funkcionális paraméterek) tökéletesen igazolták, hogy a jógagyakorlatok eredményesen alkalmazhatók az egészség megszilárdításában.

Reumatikus panaszok

A jógagyakorlatok nemcsak a már meglevő panaszokat orvosolják, hanem arra is szolgálnak, hogy megelőzzék azokat. Megakadályozzák a gerincoszlop elmerevedését és az ízületek reumatikus elváltozását. A testgyakorlatok nyújtják a megrövidült izmokat, a legyengült izmok megerősödnek, ezáltal ismét el tudják látni az ízületek védelmét, biztosítva az ízületeknek a szükséges mozgáspályát és stabilitást. A gyakorlatok az ízületek teljes mozgásterét kihasználják, ameddig fájdalom nélkül mozgathatóak, ezzel fokozzák az ízületek hajlékonyságát és vérellátását. Így a szervezet fokozatosan, természetes módon visszanyeri egészséges mozgásképességét.

Sokan szenvednek a csontok, ízületek és izmok mozgáshiányos megbetegedéseitől, aminek oka az egészségtelen életmódban található. A túltápláltság, az állati fehérjék és zsírok túlzott mértékű fogyasztása, a mozgáshiány, a helytelen testtartás és a megfelelő mozgáskultúra hiánya következtében elfajulásos és gyulladásos tünetek alakulnak ki, az ízületek és izmok elgémberednek, megfájdulnak.

A légzőgyakorlatok – amellett, hogy javítják az anyagcserét – kiegyensúlyozzák a vegetatív idegrendszert, segítik az ellazulást, és jó közérzetet biztosítanak.

Az, hogy a jógagyakorlatoknak milyen jó a hatásfoka, arra kitűnő példa egy sokatmondó kísérlet, amelyet a világhírű szlovákiai gyógyüdülőben, Pöstyényben végeztek. Három orvosból, egy pszichológusból és egy jógatanárból álló szakértőcsoport a „Jóga a mindennapi életben” rendszer hatásait vizsgálta Bechterew- kórban (gerincmerevedés) szenvedő betegek rehabilitációs programjában.

A kísérletben részt vevő betegek a „Jóga a mindennapi életben” rendszerből vett test- és légzőgyakorlatokat végeztek, míg a kontrollcsoport tagjait csak hagyományos rehabilitációs gyakorlatokkal és technikákkal kezelték. A jógagyakorlatokat végző csoport esetében egyértelműen jobb mozgási és tüdőparamétereket, valamint jelentős fájdalomcsökkenést állapítottak meg.

A „Jóga a mindennapi életben” rendszer gyakorlatai mozgásszervi panaszok esetén is eredményesen alkalmazhatóak, ami jórészt a betegségek átfogó megközelítésmódjával (holisztikus szemlélet) magyarázható. A gyakorlatok hatása nem merül ki a testi közérzet érezhető javulásában; a lazítótechnikák segítségével a páciensek lelki nyugalomra is szert tehetnek. Megtanulnak oldottabban viszonyulni a stresszhez és az idegi megterhelésekhez, ezáltal könnyebben eleget tudnak tenni mindennapos munkaköri és családi kötelezettségeiknek.