A bhakti szeretetet és odaadást jelent Isten és Teremtés iránt, minden élőlény és az egész természet tiszteletben tartását és megbecsülését is jelenti. A bhakti jóga útját bárki választhatja, legyen fiatal vagy idős, szegény vagy gazdag, tartozzon akármelyik nemzethez vagy valláshoz. A bhakti jógaútja biztosan, kerülők nélkül vezet a célhoz.

A bhakti jógához tartozik Isten valamely megnyilvánulási formájának tisztelete is. Isten mindenütt jelen van, egyaránt létezik bennünk és kívülünk. Egy finom szál köt össze Vele, ez a szeretet fonala. Isten maga az egyetemes szeretet. Mindannyiunkat körülvesz és áthat az Isteni kegyelemből áradó szeretet, még akkor is, ha ennek nem is vagyunk tudatában. Ha eljutunk erre a felismerésre, ha egyszer megtapasztaljuk az Isteni szeretetet, semmi másra nem fogunk jobban áhítozni. Akkor majd rájövünk, hogy az igazi szeretet egyenlő Istennel.

Az ember bhakti nélkül olyan, mint a hal víz nélkül, a madár szárny nélkül, az éjhold és csillagok nélkül. Minden élőlénynek szüksége van szeretetre. A szeretet az, amitől boldogságban és biztonságban érezzük magunkat, mint egy kisded anyja ölében, vagy mint egy utazó, amikor célhoz ér egy hosszú és viszontagságos út után.

A bhaktinak két fajtája van:

• „Apara bhakti”, önző szeretet,

• „Para bhakti”, egyetemes szeretet.

Az igaz bhakta mindent, ami vele történik, Isten ajándékának tekinti. Nincsenek kívánságai, elvárásai, rábízza magát Isten akaratára. Bármit is hozzon a sors, minden élethelyzetet tudomásul vesz és elfogad. Semmit sem kér magának, és így imádkozik: „Istenem, legyen meg a Te akaratod.”

Mielőtt azonban eljutunk az Isten- szeretetnek erre a magas fokára, bhaktink kisebb-nagyobb mértékben önző gondolatokkal vegyes. Szeretjük ugyan Istent, de elvárásaink vannak Vele szemben. Van, aki akkor fordul hozzá segítségért, ha fájdalom vagy gond gyötri. Mások anyagi javakat: pénzt, dicsőséget, szakmai karriert kérnek tőle. Pedig tudnunk kellene, hogy ezek a javak nem képviselnek igazi és tartós értéket, hiszen hátra kell majd hagynunk őket, amikor elköltözünk e világról. A lelki keresők bölcsességért és Isten felismeréséért imádkoznak. Gyakran előre kialakított belső képünk van Istenről, hogy milyennek kellene lennie és hogy hogyan kellene cselekednie, ezért nem vagyunk nyitottak és felkészültek az isteni megnyilatkozás befogadására.

A bölcs Nárada a Bhakti Szútrákban így írja le a bhakti jóga kilenc elemét:

1. Szatszang – jó, spirituális társaság

2. Hari kathá – Istenről hallani és olvasni

3. Shraddhá – hit, bizalom

4. Ishvara bhadzsan – Isten dicséretét énekelni

5. Mantra dzsapa – Isten nevének ismétlése

6. Shama, dama – az érzékek ellenőrzése és „visszavonása” a világi dolgoktól

7. Shánto ka adar – tisztelettel viseltetni az Istennek szentelt életű emberek iránt

8. Szantosha – elégedettség

9. Ishvara pranidhána – Isten iránti odaadás

Nem létezik lelki út bhakti nélkül. Ha egy diák nem szereti a választott szakot, nem 384 valószínű, hogy sikerrel fejezi be a tanulmányait. Ugyanígy mi is csak a gyakorlatok, és a végső célunk iránti szeretettel és odaadással járhatjuk végig az utat, s küzdhetjük le az összes akadályt. Szeressünk tehát minden élőlényt, és tanúsítsunk odaadást Isten iránt, mert enélkül nem egyesülhetünk Vele.