Minden gyakorlatrészt legalább 3 hétig kell gyakorolni.

Trataka gyakorlat

• Gyakoroljunk gyertyalánggal tratakot (3x5 perces kört). ^[1] Ismételjük hangtalanul, magunkban személyes mantránkat.

• A harmadik kör után folytassuk a meditációt további 10 percig a mantrával, és tudatunkat az anáhata csakra vagy az ágjá csakra belső terére irányítsuk.

A belső fény felidézése

• Belső terünkben képzeljünk el tündöklő fényt. Képzeljük el a fényt, amíg meg nem jelenik. Gyakorlás és a gondolatok megnyugvása által a belső fény látható lesz (kb. 30 perc).

A belső fény kisugárzása

• Képzeljük el magunkat, ahogy a fény, mint egy burok körülvesz. Minden oldalról vegyük szemügyre ezt a fényaurát, megfigyelve a fény erősségét és a színeit (kb. 15 perc).

• Figyeljünk befelé, és keressük meg a lényünkből áradó fény forrását. Váljunk még nyitottabbá és engedjük erőteljesebben sugározni belső fényünket, hogy megerősödve egyre tovább terjedhessen szét az egész térben (kb. 15 perc).

Bhakti dhyana (Bhakti-meditáció)

• Zengessük háromszor az om-ot.

• Érezzük, ahogy az om vibráció a manipura csakrától felszáll a szahasrára csakráig. Az om vibráció fény formájában átjárja egész testünket, és tovább áramlik a kozmoszban. Az om zengése védőpajzsot von körénk, amely minden negatív sugárzást, hatást és befolyást távol tart.

• Időzzünk el 3-4 percig a következő képek, gondolatok, érzések mindegyikénél.

  • Lazítsunk. Érezzük a testünket és annak mozdulatlanságát. Tudatosítsuk jelenlétünket a maga teljességében – testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. Elkalandozások nélkül próbáljunk, egyszerűen csak „jelen lenni”.

  • Mélyen merüljünk belső Valónkba; érzékeljük, tapasztaljuk meg azt. Viszonyuljunk belső Valónkhoz és a környezetünkhöz szeretettel telve (bhakti). A bhakti azt jelenti: együttérzés, megbocsátás, megértés, szeretet és odaadás az általunk tisztelt Istenség (Ishta Devata), a szívünkben ragyogó fény iránt. Érezzük a szívünket és a fény jelenlétét bennünk és körülöttünk, s engedjük, hogy a belső fény felerősödjön bennünk.

  • Érezzük a kozmikus energiát, amely prána formájában átjárja a testünk. Érezzük a prána finom érintését a bőrünkön és a bensőnkben. Ismerjük fel a megbocsátást, az együttérzést, a szeretetet, a megértést és az odaadást, mint szívünk valós tulajdonságait és árasszuk szeretetteljes érzéseinket minden élőlény felé. Érezzük, hogy szeretet köt minket a természethez, a növényekhez, az állatokhoz, az emberekhez – minden élőlényhez.

  • Időzzünk el szívünk ezen szép érzéseinél. Érezzük, hogy gondolataink messze kiáramolnak a végtelen világegyetembe, és tudatosítsuk, hogy minden gondolatunknak valamilyen hatása van és előbb-utóbb mind megvalósul.

  • Helyezzük Isten kezébe az életünket. Mondjuk magunkban: „Uram, én megtettem minden tőlem telhetőt, ezennel Rád bízom az életem. Átadom Neked a cselekedeteimet, a jókat éppúgy, mint a rosszakat. Kérlek, fogadd el, és ezentúl csak Te irányítsd az életem. Add, hogy testem, lelkem és gondolataim harmonikus egységet alkossanak. Add, hogy az önvalóm, a lényem Isteni része egy napon egyesüljön Veled.”

  • E gondolatokkal engedjük szívünkből legmélyebb érzéseinket kiáramolni, de ne az üres térbe küldjük, hanem az általunk tisztelt Istenségnek adjuk át gondolatainkat és érzelmeinket. Csak egy Isten létezik, és Ő olyan alakban jő el hozzánk, amilyenben hiszünk és akihez imádkozunk.

  • Maradjunk belső templomunkban, és érezzük szívünkben az általunk tisztelt Istenjelenlétét. Szólítsuk meg, és szívünk szentélyében emeljünk Neki egy csodálatos oltárt, helyezzük az oltárra az Őt ábrázoló képet vagy jelképet.

  • Figyeljük magunkat az oltárkészítés alatt. Lássuk az oltárt és előtte saját magunkat. Szeretettel, odaadással ékesítjük fel az oltárt. Gyújtsunk mécsest, füstölőt és díszítsük virággal. Adjuk mindenből a legjobbat, amit csak adhatunk, a szeretetünket, szép és jó tulajdonságainkat, egész jelenlétünket. Leljük örömünket a szertartásban, érezzük, ahogy a béke és nyugalom szétárad bennünk. Minden félelem és gond elszáll, tökéletes védelemben és szeretetben részesülünk.

  • Mellőzzünk néhány percig minden gondolatot és képzetet, s figyeljük a szívünkben friss élmények visszhangját, és hagyjuk „lecsengeni” az átélt élményt.

  • Zengessük el 3-szor az OM-ot, majd énekeljük el 3-szor a békemantrát:

    ASATO MĀ SAD GAMAYA

    TAMASO MĀ JYOTIR GAMAYA

    MṚITYOR MĀ AMṚITAṂ GAMAYA

    SARVEṢĀM SVASTIR BHAVATU

    SARVEṢĀM ŚĀNTIR BHAVATU

    SARVEṢĀM MAṆGALAM BHAVATU

    SARVEṢĀM PŪRṆAM BHAVATU

    LOKĀḤ SAMASTĀḤ SUKHINO BHAVANTU

    Vezess minket a valótlanságból a valóságba.

    Vezess minket a sötétségből a fénybe.

    Vezess minket a halálból a halhatatlanságba.

    Legyen mindenütt egészség.

    Legyen mindenütt béke.

    Legyen mindenütt egyetértés.

    Érje el minden a tökéleteset

    Legyen mindenütt boldogság.

    OM TRYAMBAKAM YAJĀMAHE

    SUGANDHIṂ PUṢṬIVARDHANAM

    URVĀ RUKAMIVA BANDHANĀN

    MṚITYOR MUKṢĪYAMĀMṚITĀT

    Dicsőség a háromszeműIstennek, Sivának,

    aki örök és mindenütt jelen van.

    Áldjon meg minket és a természetet egészséggel.

    Áldásával szabadítson meg és vezessen a halhatatlanságba.

    NĀHAM KARTĀ

    PRABHU DĪP KARTĀ

    MAHĀ PRABHU DĪP KARTĀ HĪ KEVALAM

    OM ŚĀNTIḤ ŚĀNTIḤ ŚĀNTIḤ

    Nem én vagyok, aki cselekszik.

    Prabhu Deep ^[2] a cselekvő.

    Egyedül Mahaprabhu Deep a cselekvő.

    Om, béke, béke, béke.

• Dörzsöljük össze a tenyerünket. Tegyük a felmelegedett tenyerünket az arcunkra, és melegítsük fel vele az arcizmokat. Hajoljunk előre és adjunk hálát Istennek, illetve Magasabbrendű Önvalónknak a meditációért.