anáhata náda = végtelen hang

Az anáhata csakra a mellkas közepén, a szív közelében helyezkedik el. A csakra mantrája a JAM. Az anáhata csakra színe a világoskék, az égbolt színe, őseleme pedig a levegő, amely a tágasságot, a kiterjedést, a szabadságot szimbolizálja. Ez azt jelenti, hogy ebben a csakrában tudatunk kiterjedhet a végtelenbe.

Az anáhata csakra az Isteni Énnek, Önvalónak (Átma) lakhelye. Lótuszának tizenkét szirma a szív isteni tulajdonságait jelképezi: boldogság, béke, harmónia, szeretet, megértés, együttérzés, világosság, tisztaság, egység, könyörületesség, jószívűség és a megbocsátás. A csakra ugyanakkor az érzések és érzelmek központja is. Szimbólumképében csillagszerűen egymásba kapcsolódó két háromszöget találunk, az egyiknek a csúcsa lefelé néz, a másiké felfelé. Amikor az anáhata csakra energiája felfelé áramlik, a spirituális tudat irányába, akkor érzéseink a bhakti, a tiszta isteni szeretet és odaadás formájában nyilvánulnak meg. Ha viszont tudatunk a világi szenvedélyek szférájába süllyed, akkor érzelmeink megzavarodnak és összekuszálódnak, s mohóság, féltékenység, szomorúság és kétségbeesés vesz erőt rajtunk.

Az anáhata a költészet székhelye. Aki erre a csakrára összpontosít, az fejlesztheti írói vagy költői vénáját, kibontakoztathatja tehetségét. Egy másik erő, amely szintén ebből a csakrából indul ki, a szankalpa shakti (kívánságok beteljesítő ereje). Ha szeretnénk, hogy valóra váljon az óhajunk, összpontosítsunk rá a szívünkben. Minél tisztább az anáhata csakránk, annál gyorsabban teljesülnek a kívánságaink.

Az anáhata csakra állatszimbóluma az antilop, amely körültekintésre és éberségre int bennünket. E csakra istensége Shiva és Párvati, akik a szívközpontban összetalálkozó és harmonikusan együttműködő tudatot és természetet személyesítik meg.