A szintenként fokozatosan egymásra épülő „Jóga a mindennapi életben” rendszer megteremtette számunkra, nyugati emberek számára annak a lehetőségét, hogy a jógával a maga eredeti és legtisztább formájában ismerkedjünk meg. Minél hosszabb ideje jógázom e rendszer alapján, annál kevésbé kérdéses számomra, hogy a jóga a nyugati kultúrába igen jól integrálható. A jóga – és úgy vélem, hogy a „Jóga a mindennapi életben” rendszer különösen – az egészséghez és a harmóniához vezető út. Gyakorlatai testi, lelki, társadalmi egyensúlyt teremtenek. A tökéletes egyensúly egyenlő a tökéletes egészséggel, és minden módszer, minden tudomány, amelynek ez a célja, összhangban áll a jóga eszméjével, szellemiségével.

Amikor saját magamon tapasztaltam a „Jóga a mindennapi életben” rendszer jótékony hatásait és értékes hozzájárulását az egészségem megőrzéséhez, szükségét éreztem annak, hogy e felismerésemet fizikoterapeutaként is hasznosítsam. A pácienseimtől kapott számos visszajelzés megerősítette hitemet, illetve meggyőződésemet, hogy a „Jóga a mindennapi életben” rendszer alkalmazása milyen értékes a gyógykezelésben, amiről pácienseim által megfogalmazott és jellemző vélemény tanúskodik:

• „Gyorsabban és mélyebben el tudok lazulni, és ebből a képességemből sok erőt merítek.”

• „A légzésem tudatos érzékelésével és irányításával jelentős mértékben sikerült javítanom a közérzetemen.”

• „Biztosítok időt magamnak a gyakorlásra, mivel megtanultam elmélyülten érezni és figyelni a saját testem és ezáltal gyakran sikerül felfedeznem és tudatosan megszüntetnem a bennem levő felesleges feszültségeket.”

A lazítás jelentősége a „Jóga a mindennapi életben” rendszerben

Az ellazulás képessége legalább annyira fontos a jógában, mint a gyakorlatok helyes végrehajtása. Minden gyakorlás rövid lazítással kezdődik és fejeződik be.

Az egyes gyakorlatok közé is szükséges lazítószakaszokat beiktatni. A lazítás itt alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a szervezetünknek legyen elég ideje reagálni a gyakorlatokra. A jógázó ezáltal tudatosan érezheti azok kiegyensúlyozó hatását, és érzékelheti testének minden apró rezdülését, valamint működésének finomabb érzékelését fejlesztheti ki. A jógagyakorlatokat mindig a légzéssel összhangban, nagy figyelemmel végezzük, hogy maradéktalanul kifejthessék jótékony hatásukat testre, lélekre és elmére egyaránt.

Amióta a „Jóga a mindennapi életben” rendszer alapján gyakorlok, terápiás tevékenységemben is sokkal nagyobb súlyt helyezek a lazításra, a légzésre és a mozgássorok tudatos végrehajtására. Magamon is tapasztalhattam, milyen nagy jelentősége van e három szempontnak a testi- lelki egyensúly helyreállításában és az egészség megőrzésében.

A különböző betegségekben szenvedő, számos további pácienssel végzett munkám során még egyértelműbben kikristályosodtak számomra a „Jóga a mindennapi életben” rendszer fizikoterápiában történő alkalmazásának lehetőségei. Megtanultam egyre jobban megbecsülni e rendszer értékét és összetett egészségvédő hatását.

A „Jóga a mindennapi életben” mint a fizikoterápia kiegészítője

A gyakorlatok sok páciens számára otthoni gyakorlásra is alkalmasak. A terapeuta feladata, hogy kiválassza és egyéni igényekre szabja őket. Az áttekinthető, szemléletes képek és a leírások megkönnyítik az önálló gyakorlást. Sok betegemnek ajánlom, hogy a fizikoterápia folytatásaként végezze a „Jóga a mindennapi életben” gyakorlatait, hiszen azok kitűnő programnak ígérkeznek akkor is, ha már nincs szükség terápiás ellenőrzésre, kezelésre. A legtöbb páciensem örömmel megfogadja a tanácsot, mivel tapasztalja a gyakorlatok egészségre kifejtett kedvező hatását.

A „Jóga a mindennapi életben” rendszer a légzésterápiában

A légzésterápiában szintén nagy jelentősége van a jógának. Ez az a terület, ahol a nyugati orvostudomány is maradéktalanul nagyra értékeli a jógagyakorlatokat. Nincs tudomásom olyan légzésterápiával foglalkozó könyvről, amely ne ajánlaná a jógát a légzés javítása érdekében. A „Jóga a mindennapi életben” rendszer valamennyi gyakorlata úgy épül fel, hogy a különböző testhelyzetek segítségével a levegő a mellkas minden részébe eljusson, ami megfelelő volumenű légzést biztosít, és serkenti az anyagcserét. A jóga nagy figyelmet fordít a helyes légzésre, hiszen az az egészség egyik elengedhetetlen alapfeltétele.

Sok páciensemnek azt tanácsolom, hogy a gyakorlatok kiegészítéseként nádi shodhanát is végezzenek a „Jóga a mindennapi életben” útmutatásai alapján. Ezek a speciális légzőgyakorlatok harmonizáló hatást fejtenek ki a pránára, vagyis az életenergiára. A nádi shodhana rászoktat a helyes légzésre, emellett a testi- lelki kiegyensúlyozottság jóleső érzését adja a gyakorlónak.

A „Jóga a mindennapi életben” hát- és ízületi fájdalmak ellen

A lazító-, légző- és testgyakorlatok szintenként egymásra épülő rendszere hasznos edzésprogram mindazon betegek számára is, akik egyoldalú, megterhelő testtartásból vagy mozgásból eredő fájdalmas izom-rendellenességgel küszködnek. A gyakorlatok a nyújtás, feszítés, lazítás és mozgatás szisztematikus váltogatása révén a szervezet teljes izomzatát edzik. Ha orvosilag kizárható, hogy a panaszokat szervi károsodás okozza, a „Jóga a mindennapi életben” rendszeres gyakorlása megteremti az izomzat egyensúlyát, egyben kiküszöböli az élettani szempontból helytelen testtartásokat és mozgásokat, továbbá javítja valamennyi testtájék vérellátását.

Mivel a helytelen testtartás és a rossz mozgási szokások különösen a gerincet terhelik meg, az ezen a tájékon jelentkező feszültségek gyakori okai a hátfájásnak, amely a lábra, a karra és a fejre is kiterjedhet. Az ászanák ezért legtöbbször a gerincre vagy annak egy részére irányulnak. Elsősorban a gerinc torzióját (csavarását) célzó gyakorlatok segítik elő a mély hátizmok ellazítását. Ezek a mélyebben fekvő izomrétegek kötik össze egymással az egyes csigolyákat, ezért könnyen kialakulhat bennük feszültség. Mivel ezek az izmok ferdén helyezkednek el, csavaró gyakorlatokkal kedvező hatás fejthető ki rájuk.

Az izmok nyújtását és erősítését célszerű kombinálni. Ha egy izmot kizárólag nyújtunk, az a szükséges erő híján a legközelebbi megterheléskor azonnal elmerevedik és megrövidül. Amikor pedig az adott izmot kizárólag erősítjük, az elveszíti megnyúlási képességét és rugalmasságát, ami az ízületek csökkent mozgathatóságában mutatkozik meg.

Ugyanakkor az erős és egyben rugalmas izmok fontos védelmet nyújtanak az ízületeknek és a gerincnek. A jógagyakorlatok ennek figyelembevételével épülnek fel, ezért rendszeres gyakorlással már néhány hét után megszűnhetnek az ízületi, hát- és gerincpanaszok. Az ászanák nemcsak az izmoknak biztosítják a természetes működésükhöz szükséges edzettséget, hanem a szalagok, a tokszalagok és a porcállomány is megkapja a szükséges edzési impulzust.

Az izmok megfeszítésével feszessé, a nyújtógyakorlatokkal rugalmassá tehetők a szalagok és az ízületeket körülvevő kötőszövetek. Az ízületi tok belső rétegei ilyenkor normális mértékben termelik az ízületek súrlódásmentes mozgásáért felelős ízületi folyadékot. A porcállománynak, a porckorongnak és az ízületi porcoknak a táplálásához és rugalmasságuk megőrzéséhez szükségük van a kiegyensúlyozott mozgatásra.

A „Jóga a mindennapi életben” pszichoszomatikus hatásai

A jógagyakorlatok pszichoszomatikus jellegűek, ami azt jelenti, hogy hatással vannak a testre, az elmére, a légzésre és a tudatra. Ez a tény nagy segítség a munkámban. A fej-, nyak- vagy hátfájás sok beteg esetében a helytelenül kezelt stressz számlájára írható. Csak az a baj, hogy sok beteg ezt nem hajlandó tudomásul venni, így hiába is keresi a tartós javulás lehetőségét a fizikoterápiás (mozgásterápia) kezelésben.

Általában nem kecsegtet sikerrel a terápia a páciens belső hozzáállásának gyökeres megváltozása nélkül, és a fizikoterapeuta számára is különösen nehéz szétválasztani a testi és a lelki eredetű problémákat. Viszont a „Jóga a mindennapi életben” rávezetett arra, milyen szerteágazó, sokrétű és jótékony a jógagyakorlatok hatása – a baj lelki vagy testi okától függetlenül. A test-, a légző- és a lazítógyakorlatok összhangot teremtenek minden testi és lelki folyamat között, és természetes módon biztosítják az egészséget az emberi lét minden területén.

A jóga szempontjából nincs jelentősége, hogy a panaszok testi vagy lelki eredetűek, mivel a jógagyakorlatok mindig az egész emberre hatnak. Tapasztalataim szerint a „Jóga a mindennapi életben” rendszer gyakorlatai hathatós, jótékony segítséget nyújtanak mindazon pácienseimnek is, akik stressz okozta, visszatérő fejfájással vagy hátpanaszokkal bajlódnak.

A „Jóga a mindennapi életben” egy önmagában tökéletes rendszer, amit átfogó, kedvező, a testi, fizikai szférán is messze túlmutatnak. Én magam többoldalú tapasztalatból is mondhatom, hogy a rendszer értékes és hasznos segítség mindazoknak, akik tudatosan figyelnek az egészségükre és tenni akarnak valamit érte.

Harriet Bucher, okl. fizikoterapeuta (Bécs)